CoQ10 Lozenges - Q10 Gyorsabb és hatékonyabb felszívódással

A koenzim-Q10-et az ötvenes években fedezte fel két kutatócsoport egymástól teljesen függetlenül. Festenstein és munkatársai ubikinonnak (1955), Crane és munkatársai pedig koenzim-Q-nak (1957) nevezték el. Ez a két elnevezés egyébként mind a mai napig párhuzamosan él a köztudatban. A koenzim-Q10 elengedhetetlen a sejtszintû energiatermelô folyamatok normális mûködéséhez, emellett nagyon fontos antioxidáns is, védi a sejteket a szabad gyökök károsító hatásai, valamint az oxidatív stressz ellen, mely a sejtek öregedéséért felelôs. Q10 a szervezetünkben is termelôdik, hiszen ez az emberi test egyetlen, saját maga által elôállított zsírban oldódó antioxidánsa. Ezért is kiemelkedôen fontos, hogy mennyisége a kor elôre haladtával folyamatosan csökken (ld. a táblázatban), bizonyos egészségi állapotokban (szív- és keringési betegségek, vérzsír- és koleszterinszint- csökkentôk alkalmazása során stb.) pedig hirtelen is lecsökkenhet. pedig hirtelen is lecsökkenhet.

A megfelelô Q10-ellátottság a szív egészséges mûködéséhez, valamint a normális vérnyomás fenntartásához is hozzájárul. Megnövekedett szellemi és/vagy fizikai igénybevétel esetén, túlterheléskor, illetve a fokozott igénybevételnek kitett izmok (vázizmok, de akár a szívizom is!) energiaellátásának elôsegítésére kifejezetten javasolható. Az általános fizikai állóképesség mellett a sportteljesítményt is javíthatja.

A Q10-tartalom változása bizonyos szervekben a kor elôrehaladtával (mcg/g)

Mi a Q10?

A Q10 egy tirozin nevu aminosavból keletkezô enzim, mely az energiatermelésben vesz részt a sejtek mitokondriumaiban. A táplálkozással felvett szénhidrátok, zsírok és részben a fehérjék ezekben a mitokondriumokban a koenzym- Q10 közremuködésével ATP-vé, azaz energiahordozóvá válnak. Ha a sejtnek energiára van szüksége, lebontja az ATP-t és felszabadítja az energiát. Minél magasabb a sejtekben található koenzim-Q10 szintje, annál több energiát képesek elôállítani. Érthetô tehát, hogy Q10-hiányban a szervezet energiahiányos állapota alakul ki.

A Q10 a májban termelôdik, de táplálkozással is bevihetô a szervezetbe. Sajnos a szervezeten belüli szintézis már a 30–40-es években csökkenni kezd, és a kor elôre haladtával fokozatosan tovább csökken. A Q10 elôállításához néhány vitamin (folsav, C-vitamin, B6- és B12- vitamin) és nyomelem megfelelô mennyiségu jelenléte is szükséges. Így a nem megfelelôen táplált szervezetben Q10-hiány is könnyebben kialakul. Emellett a stressz, a fokozott szellemi és fizikai igénybevétel megnöveli a Q10- igényt is. További csökkenést okozhatnak egyes gyógyszerek is, mint például egyes koleszterinszint- csökkentôk és vérnyomáscsökkentôk (béta-blokkolók). Egyre nagyobb hangsúlyt kell tehát helyeznünk a étrend kiegészítésével történô külsô bevitelre a középkorú és idôsebb egészségeseknél és betegeknél egyaránt.
Noha a Q10 alapvetô feladata a sejtszintu bioenergetika javítása és az oxidatív stressz ellensúlyozása, számos betegségben alkalmazzák a gyógyszeres kezelés hatékony kiegészítôjeként. A koenzim-Q10 egyik legjobban dokumentált alkalmazási területe a szívbetegség, azon belül is a kardiomyopathiák. Ilyenkor a Q10 nagy dózisú szedése javít a csökkent szívpumpafunkción, csökkenti a fáradékonyságot, a légszomjat és a mellkasi fájdalmat. Fontos szerepe lehet a magasvérnyomás kezelésében is.

Néhány neurodegeneratív betegség hátterében is az anyagcsere és az energiaegyensúly felborulása áll, így ilyenkor is hatékony kiegészítô lehet a Q10, csakúgy, mint a cukorbetegeknél, hiszen védi a hasnyálmirigy béta-sejtjeit a szabad gyököktôl (antioxidáns!), és javítja az inzulinnal szembeni érzékenységet, ezáltal csökkentve a vércukorszintet. Természetesen mindez a korrekt gyógyszeres kezelés kiegészítôjeként javasolt.

Erôs antioxidáns hatásáról is jól ismert a Q10, E-vitaminnal kiegészítve sokkal erôsebben veszi fel a harcot a sejtjeinket károsító szabad gyökök ellen, így nagymértékben késlelteti szervezetünk öregedését és védi bôrünket is a napfény és a káros UV-sugárzások esetleges következményeitôl is. A Q10 megdöbbentô hatása megfigyelhetô a fogínybetegségeknél, mint például a fogínysorvadásnál is. Helyes, ha az egyébként makkegészséges fiatalok rendszeresen Q10-et szednek olyankor, amikor szokatlan erôkifejtésre szánják el magukat, például erôsen sportolni kezdenek. A legutóbbi sportorvosi kutatások kimutatták, hogy a nagy állóképességet és erôkifejtést igénylô sportok akár jelentékenyen is gyöngíthetik az immunrendszert. A Q10 megfiatalítja a szervezetet, acélosítja az izmokat és igen jó hatással van az agymuködésre is.

Mennyi Q10-et érdemes szedni?

Egészséges embereknél napi 10–30 mg bevitele ajánlott az energiatermelés fokozására és a betegségek megelôzésére. Sportolóknak a nemzetközi hírû Colgan Intézet ajánlása alapján napi 30–60 mg adható, ami jelentôsen növeli teljesítményüket. Terápiás dózisa a szakirodalom szerint akár napi 120–360 mg is lehet, ezt azonban a kezelôorvossal történt konzultáció alapján adagoljuk