MENU

Resveratrol Plus - A szőlő és szőlőmag kivonat


Ár: 11 505 Ft
Kosárba

Régi népi bölcsesség, hogy napi egy pohárka vörösbor nemhogy káros, de nagyon is jót tesz az egészségünknek. Ez a bölcsesség nagy visszhangot keltett a ’90-es évek elején, mikor a „francia paradoxon” szókapcsolat ismertté vált az orvostudományban. Ez a kifejezés arra a megfigyelésre utal, hogy az egyes területeken élô franciák körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri problémák elôfordulási aránya, mint a hasonló fejlettségi területeken élô, hasonló életvitelt követô és hasonló mennyiségû telített zsírokat fogyasztó országokban. A magyarázat nem a génekben, hanem leginkább az ezeken a területeken jellemzô borfogyasztási szokásokban keresendô.

A jótékony hatást nem maga az alkohol, hanem a vörösborban található polifenolos vegyületek idézik elô, melyek erôs antioxidánsként védelmet nyújtanak a szabad gyökök sejteket károsító hatásaival szemben, támogatják az ereket és öregedést gátló hatással is bírnak. A vörösborban található legismertebb ilyen vegyület a rezveratrol, melynek négy, természetben fellelhetô kémiai formája közül a transz-rezveratrol rendelkezik a legjobb biológiai aktivitással. Legnagyobb mennyiségben a szôlôkacsban és a szôlôszemek héjában képzôdik, mely megmagyarázza a vörösborban való jelenlétét is (1 liter vörösborban átlagosan 2-3 mg található). A francia paradoxon jelensége nagymértékben fellendítette a kutatók érdeklôdését a rezveratrol iránt, melynek köszönhetôen mára már az egyik legígéretesebb természetes antioxidánsként tartják számon.

A szôlô gazdag tárháza a resveratrol nevu hatóanyagnak. A resveratrol (sztilben), valamint más proantocianidin jellegu bioflavonoidok biológiailag aktív étrendkiegészítôként is jelen vannak életünkben. A resveratrol antioxidáns hatását már 1969 óta tanulmányozzák szerte Európában és az USAban is. A kutatók megállapították, hogy a vörös szôlô magvaiból nyert bioflavonoidok a szabad gyökök lényegesen több válfaját ártalmatlanítják, mint az antioxidáns hatásáról jól ismert szelén, cink, béta- karotin, A-, C- és E-vitamin, bár ez korántsem jelenti azt, hogy a resveratrol helyettesítheti az elôbb felsoroltakat. A resveratrol fungicid, azaz gombaölô hatással is rendelkezik.
Közismert, hogy a lakosság alkoholfogyasztása szempontjából Franciaország elsô helyen áll a világon, különösen a vörösbor fogyasztása áll kiemelt helyen. A franciák köztudottan ínyencek, nem véletlen, hogy a francia konyha az egész világon igen nagy hírnévnek örvend. Mindemellett az orvosok már régóta megfigyelték, hogy a franciák jóval ritkábban szenvednek szív- és érrendszeri betegségekben, mint más országok lakosai, azok kivételével, ahol az étkezésben a halak és tengeri állatok húsa van túlsúlyban, mint például Japánban. Valóban, a májcirrózis, az ér- és szívbetegségek a franciák között jóval ritkábban fordulnak elô, mint más országokban. Az USA-ban például, ahol szinte divatot uznek az egészség megóvásából, kétszer annyi a szívbeteg ember. Ezt a jelenséget úgynevezett francia paradoxonként tartja számon az orvosi társadalom. Az orvosok hasznosnak tartják, ha mindennap elfogyasztunk egy pohár jó vörösbort, melynek azon tulajdonságáról, hogy képes kivonni a szervezetbôl a szabad gyököket és a radionuklidokat (radioaktív anyagokat), legendák terjednek. A bor lelassítja az LDL-koleszterin lerakódását. Van még benne kálium és karotin. Hasonlóan jó kombináció található még az almában, a bogyósok közül pedig az eperben és a málnában.

Rezveratrol

Régrôl ismert népi bölcsesség, hogy napi egy pohárka vörösbor nagyon jót tesz az egészségnek. Talán ez az oka annak, hogy nincs más ital, mely ekkora figyelmet kapott volna az irodalomban, a mûvészetben és az utóbbi idôben a tudományos életben is.

teljes cikk elolvasása

A kilencvenes évek elején vált ismertté az a megállapítás, hogy a vérzsír- és koleszterinszintek és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása között nagyon szoros kapcsolat áll fenn. Az ún. iparosodott országok népegészségügyi felméréseinek tanulmányozása során azonban kiderült, hogy ez az összefüggés, bár helytálló, a franciák esetében nem mondható el. Annak ellenére, hogy náluk is hasonlóan emelkedett a koleszterin- és vérzsírszintek aránya, hasonló mennyiségû telített zsírsav található az étrendjükben és a hozzájuk hasonlóan fejlett országoknak megfelelô életmódot folytatnak, a szív- és érrendszeri betegségek elôfordulása ezzel szemben jóval kevesebb, mint a többi vizsgált országban. Ezt a jelenséget nevezi a tudományos világ francia paradoxonnak.

Hamarosan arra is fény derült, hogy a jelenség magyarázata nem elsôsorban a franciák genetikai tulajdonságaiban keresendô, hanem sokkal inkább a rendszeresen fogyasztott, jó minôségû boroknak köszönhetô. A bor, különösen a vörösbor ugyanis polifenolokban gazdag, melyek számtalan jótékony hatást fejtenek ki a szervezetünkre. A polifenol szó egy vegyületcsalád összefoglaló nevét jelzi. Ide tartoznak az ún. flavonoidok, a lingnánok, kumarinok stb. Ma már több mint 4000 polifenolt ismerünk, melyek élettani hatása a molekula szerkezetétôl függ. A növényi polifenolok erôs antioxidánsok, melyek az élettani folyamatok során, illetve külsô behatásra képzôdô, káros szabad gyökök semlegesítésével védik sejtjeinket, szervezetünket, támogatják szervezetünk védekezô rendszereit, valamint késleltethetik az öregedést. A vörösborban elôforduló legjellemzôbb ilyen polifenol az ún. rezveratrol. Ez a vegyület nagy mennyiségben a szôlôben található, annak is a héjában, illetve a szôlôkacsokban, de kisebb mennyiségben megtalálható még a keserûfûben, a földimogyoróban és a vörös áfonyában is. A növények a fertôzések elleni védelem érdekében termelik. Mennyisége a szôlô fajtájától, a klímától, illetve a növény termesztésének egyéb módjaitól is függ (pl. a rendszeresen permetezett szôlônél, amikor is a növény védelmét kívülrôl segítik, alacsonyabb a mennyisége). A vegyület négy kémiai formában található meg a természetben, melyek közül az ún. transz-rezveratrol tûnik a biológiailag legaktívabbnak.

A Harvard egyetem egyik professzorának, dr. David Sinclair-nek a neve mindörökre összekapcsolódott ezzel a vegyülettel. Dr. Sinclair kiemelkedô eredményeket ért el az öregedés kutatásában, amit többek között a rezveratrollal végzett kísérleteinek köszönhet. Egyik kísérletében bebizonyította, hogy a rezveratrollal kezelt egerek jóval tovább élnek a vártnál*, emellett felfigyelt arra, hogy a rezveratrollal kezelt túlsúlyos egerek testsúlytöbbletük ellenére a normál alkatúakkal megközelítôleg azonos egészségi állapotban és fizikai kondícióban maradtak**. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy a rezveratrol kiküszöböli a túlsúly negatív hátulütôit, ám az eredmények mindenesetre elgondolkodtatóak, és a rezveratrol testtömegre gyakorolt hatásáról szóló átfogó humán vizsgálat elvégzésére is motiválnak. Egy másik vizsgálat*** során a rezveratrolt az E-vitaminnal és egy szintetikus antioxidánssal hasonlították össze. Ugyan mindegyik anyag hatékonynak bizonyult a szabad gyökök hatástalanításában, de bizonyos típusú szabad gyökökkel szemben a rezveratrol nyújtotta a legnagyobb védelmet. Ebbôl is látszik, hogy bár a hétköznapi életben az antioxidánsokat többnyire „egy kalap alá veszik", igenis van köztük különbség, és nem mindegy, hogy melyik antioxidánsról milyen összefüggésben beszélünk.

Ezen a vezérfonalon elindulva alkottuk meg a Calivita antioxidáns családjának új tagját, a Resveratrol PLUS-t. Fô hatóanyaga, ahogy a neve is mutatja, a rezveratrol, amit értékes szôlômagkivonattal és koenzim-Q10-zel egészítettünk ki. A szôlômagkivonat legismertebb alkotórészei az antioxidáns hatású oligomerikus proantociánoknak (OPC) nevezett flavonoidok, melyek legismertebb szerepe az érrendszer támogatása. A koenzim-Q10 a sejtek energiaellátásáért felel, segítségével alakulnak át a tápanyagok energiává. A Q10 és a rezveratrol kombinációja nem csupán öregedésgátló hatású, hanem egyúttal energizál is, hogy könnyebben vehessük a rohanó hétköznapok akadályait.

A rezveratrol az egyik legkeresettebb és legnépszerûbb antioxidáns az étrend-kiegészítôk piacán. Az amerikai ConsumerLab független kutatásokat és termékteszteléseket végzô cég nemrégiben elvégzett felmérése**** szerint az 5 legnépszerûbb étrend-kiegészítô hatóanyag között a rezveratrol iránti érdeklôdés nôtt a legnagyobb mértékben. Míg a megelôzô évben a fogyasztók „csupán" 11,7%-a, a vizsgált évben már a megkérdezettek 19,4%-a fogyasztott valamilyen rezveratrol készítményt, ami 65,8%-os (!) növekedést jelent.

Sejtjeink védelme - Antioxidánsok és szabadgyökök

Rohanó világunkban sejtjeink védelme különös figyelmet igényel. Számos veszély leselkedik ránk, melyek nagy része civilizációs eredetû. Gondoljunk csak bele, napjaink mekkora részét teszi ki a szmoggal, dohányfüsttel, különbözô kemikáliákkal való érintkezés vagy akár a stressz. És akkor még nem beszéltünk a napsugárzásról, mely bizonyos körülmények között szintén sejtkárosító hatású. Sejtjeink védelmével kapcsolatosan napjainkban az embereket leginkább az antioxidáns védelem kérdése foglalkoztatja. Rengeteget hallunk róla, számos tudományos kísérlet, és ebbôl következôen számos vita tárgyát is képezi.

teljes cikk elolvasása

Az élet talán egyik legnagyobb paradoxonja az oxigén létünkben betöltött szerepe. Egyfelôl elengedhetetlen a földi élethez, másfelôl pedig rendkívül nagy reakciókészsége folytán számos káros folyamat elindítója is lehet. Az antioxidáns szó – ahogy a neve is mutatja, „oxidáció elleni"-t jelent. Testünkben minden pillanatban végbemennek ún. oxidációs folyamatok, melyek létfontosságúak szervezetünk normális mûködéséhez, ám lezajlásuk során szabad gyökök keletkeznek. A szabad gyökök párosítatlan elektronnal rendelkezô, nagyon reakcióképes részecskék, melyek – mivel az elektronok rendszerint párban szeretnek létezni – állandó elektronkeresésben vannak. Instabilitásuk miatt a hiányzó elektront a környezetükben levô molekuláktól vonják el, mely során oxidálják azokat, ami a sejtek és szövetek károsodáshoz vezet. Mivel nagyon könnyen lépnek reakcióba, gyakorlatilag bárhonnan képesek elektront „lopni“. A szabad gyökök legnagyobb veszélye nem pusztán a létezésük, hanem az, hogy az elektronjuknak való „pártalálás" során az, akitôl „ellopják", szintén elektronhiányos lesz. A szabad gyökök tehát bonyolult és kiszámíthatatlan reakciók egész sorát indíthatják el, melynek során károsítják a sejtfalakat, magát a sejtet, illetve a nukleinsavakat (DNS) is. Meg kell jegyezni, hogy bár a szabad gyököknek általában a káros tulajdonságairól beszélünk többet, vannak olyan folyamatok is a szervezetben, ahol épphogy jótékony hatással rendelkezhetnek. Fontos szerepük van például a megfelelô immunvédelemben, hiszen falósejtjeink ún. szuperoxid szabad gyököket is felhasználnak a kórokozók ártalmatlanítása során.

Szervezetünk többféle módon védekezik a szabad gyökök hatásai ellen, például alacsony szöveti oxigénnyomással, illetve saját maga által termelt antioxidáns enzimekkel. Normál esetben az antioxidáns védekezés és a szabad gyökök támadása egyensúlyban van. Amennyiben a mérleg nyelve a szabad gyökök hatásai felé billen, kialakul az ún. oxidációs stressz. A szabad gyökök felhalmozódása számos betegség kiindulópontja lehet, ugyanakkor szoros összefüggésben van az öregedés sebességével is. A szabad gyökök keletkezéséhez a felgyorsult világ nagymértékben hozzájárul. Szinte minden negatív civilizációs hatás, beleértve a fent említett szmogot, a kemikáliákat, a stresszt, a káros UV-sugárzást, elôsegíti a szabad gyökök keletkezését. A felszaporodott szabad gyökök ártalmatlanításához nagyobb mennyiségû antioxidánsra van szüksége szervezetünknek. Egyértelmû tehát, hogy minél több ilyen hatásnak vagyunk kitéve, annál nagyobb antioxidáns védelemre van szükségünk.

Hogyan juthatunk antioxidánsokhoz?

Elsôsorban magas antioxidáns tartalmú ételek fogyasztása révén, de számos kiváló minôségû, antioxidánsokat tartalmazó étrendkiegészítô is elérhetô, melyek jellemzôen koncentrált formában tartalmazzák az értékes hatóanyagokat. A CaliVita számos antioxidáns hatású készítményt forgalmaz, mellyel kiválóan elôsegítheti sejtjeinek védelmét a szabad gyökök károsító hatásaival szemben.

Antioxidánsok, szabadgyökök, avagy hogyan lassíthatjuk az öregedésünket?

A maximálisan elérhető életkor, illetve élettartam fajspecifikus. Az emberé jelenlegi tudományos megállapítások szerint 120 évre tehető. Ezzel szemben az európai országok népességének átlagos életkora kb. 70-75 év, Magyarországon mindössze 65 év. A statisztikai adatok szerint az átlagéletkor jelenleg Japánban a legmagasabb: férfiaknál 75-80, nőknél 80-85 év. A két adat között, a várható élettartam és az aktuális átlagéletkor között nagy a különbség. Ha az ember várható élettartama ilyen hosszú, s a világ népességének átlagáletkora ennyivel rövidebb, akkor mi emberek valamit súlyosan elhibázunk...

teljes cikk elolvasása

 

Minden élôlény élete a megtermékenyítéstôl a halálig tartó, fajra jellemzô folyamat. A legtöbb fajnál a születés jelzi az önálló élet kezdetét. Az ember esetében kb. 25 éves korig egy építô jellegû fejlôdési-növekedési szakasz állapítható meg, de a genetikailag programozott, ún. biológiai érés (maturáció) egyes szervekben még tovább tart. Az ember személyiségének egyedi alapjellegzetessége pedig soktényezôs szocializáció révén alakul ki, és ez egy egész életen át „alakítható, fejleszthetô". Ily módon az idôsödés és öregkor nem törvényszerûen jár a személyiség hanyatlásával! Kimondható, hogy az öregedés természetes folyamat, de ugyanakkor a romló életminôség már nem szükségszerû! Jó példa erre, hogy a nem öreg szervezetben is „megöregszenek és pusztulnak" egyes sejtek és szövetek, és hétéves ciklusok keretein belül egész szervezetünk „átalakul". Mi azok maradunk, akik vagyunk, és mégsem ugyan-azok, mint hét évvel korábban. Bizonyos korban reproduktív (szaporodási) szerveink nemzésképtelenné módosulnak (nôknél menopauza). Ugyanakkor szellemi mûködésünk az emberi élet legutolsó szakaszáig fennmaradhat. Ez azt jelenti, hogy az IQ-val mérhetô intelligencia bôvülhet az ún. életúti, tapasztalati- élményi EQ-val mérhetô személyiségfejlôdéssel (életbölcsességgel). Egyes feltételezések szerint a sejtek öregedését a sejt élete során felhalmozódó, ki nem javított „hibák" okozzák. Ebben óriási szerepe van az enzimhiányos, rossz emésztésnek, a hiányzó antioxidánsoknak és nyomelemeknek és a bioinformációk nem megfelelô körforgásának. Feltehetôen minden sejt élete csak egy elôre meghatározott ideig tarthat, és ha a környezeti hatások nem károsítanák ôket, akkor ezt az idôtartamukat meg is érhetnék, azaz kitölthetnék a rájuk szabott biológiai idôkeretet. Összegzésként a következô mondható el: A sejtek öregedésében fontos szerepet tölthetnek be a „genetikai anyag önmagától végbemenô (spontán) mutációi". Az emberi szervezetben naponta kb. egymillió sejtben megy végbe mutáció, ezek jelentôs része mûködô géneket érint, és elônytelen, ún. kockázati változást okoz. A napi mutációk számát a káros környezeti változások és hatások egész arzenálja növeli, mint például a dohányzás, az alkohol, a vegyszerek, az UVB- és a radioaktív sugárzások stb. A sejtbeli önjavító mechanizmusok ellenére a mutációk fölhalmozódnak, és ez a sejt mûködésének sérüléséhez, végsô soron halálához vezet.

A leépülés jellemzői:

Az alapvetô élettani rendszerek homeosztázisának fokozatos beszûkülése, majd elvesztése (immunrendszer, neuroendokrin rendszer stb.).

• „Salakanyagok", mérgek, bomlástermékek, szabad gyökök és ártalmak fokozódó felhalmozódása.

• A helyreállító rendszer kimerülése miatt fellépô sejtkárosodás.

• A jelzô és válaszoló (szignálmûködési) rend- szer, valamint ezek idegrendszeri biztonságának hibásodása, tévedései.

Szakítsunk azonban azzal a tudatunkban mélyen gyökerezô felfogással, amely az öregedést a hanyatlással és a leépüléssel azonosítja. Természetesen létezik a betegség, az elesettség, ezek azonban szomorú példák, nem nevezhetôk sorsszerûségnek vagy szükségszerûségnek. Sokkal építôbb jellegû, ha a nyugdíj utáni életet is aktívnak és értelmesnek képzeljük el. A pozitív
gondolkodás azt teszi lehetôvé, hogy megfogadjuk Horatius tanácsát, és „minden órának leszakítjuk a virágát". Életünket nem tartjuk teljesen a kezünkben, de nagyon sok területét mi magunk határozzuk meg. Ehhez azonban optimista alapállás szükséges.

##TERMEKEK##

Mit tehetünk?

Mai ismereteink szerint számtalan lehetôség van az öregedési folyamat lassítására és kellemetlen következményinek csökkentésére is. Ezek közül hadd említsünk néhányat: helyes táplálkozás, antioxidánsok, bizonyos vitaminok, nyomelemek, emésztôenzimek és különleges gyümölcsök, gyógynövények igénybevétele, takarékos anyagcsere, testedzés, észtorna, életöröm. Az elmúlt évek kutatásai egy dolgot mindenképpen bebizonyítottak: aki maga is tesz valamit testi-szellemi egészsége megôrzéséért – lehetôleg még legjobb éveiben –, az sokkal jobb lapokat tart a kezében. A megoldás tehát nem bonyolult, és mindenki számára hozzáférhetô.

Az öregedés elleni védelmet elsôsorban az antioxidánsok jelentik: az E- és a C-vitamin, a szelén és a cink. A szabadgyökök és az antioxidánsok egyensúlya szervezetünk mûködésének elôfeltétele. A két vegyületcsoport közötti egyensúly fennállása egészségünk záloga, felborulása pedig számos betegség kialakulásának a jele. A felborult egyensúly helyreállítása a legtöbb betegség gyógyulásának felgyorsulását eredményezi. Ezért rendkívül fontos az antioxidánsok, bizonyos vitaminok, nyomelemek és gyógynövények rendszeres szedése. Az egyedi vitaminok pótlása helyett azonban jóval hatékonyabbak az összetett (komplex) készítmények, amelyek szinergikus hatást fejtenek ki, ezáltal a legkedvezôbb összetételben, valamint a kelleténél se több, se kevesebb, ún. orthomolekuláris mennyiségben tartalmazzák az életminôséget javító anyagokat. Ilyen összetett formula a CaliVita termékei közül a Senior Formula, és mellette még más összetett készítmények is, mint például a Protect 4 Life, a Mega Protect 4 Life, a Super Mega 50, a vércsoportok szerint összeállított készítmények, a New Life és a Lion Kids multivitaminok is. Anyagcserénk tehát enzimekre van utalva, a „minél több, annál jobb" mottó szellemében. Minél több enzim áll rendelkezésünkre, annál életerôsebbek vagyunk – mindenekelôtt akkor, ha az ún. „szubsztrátumok" is minden menynyiségben rendelkezésünkre állnak. Az emésztôenzimek esetében szubsztrátum alatt táplálékunknak azokat az alkotórészeit értjük, melyek az enzimek hatására az anyagcsere során átalakulnak vagy megemésztôdnek, tehát: a fehérjéket, a szénhidrátokat, a zsírsavakat, a vitaminokat és az ásványi anyagokat.

A CaliVita Resveratrol PLUS szőlő és szőlőmag kivonat készítménye túlmutat az egyszerû rezveratrol készítményeken, hiszen amellett, hogy koncentráltan tartalmazza ezt a hatóanyagot, egy olyan komplex formula, mely több más, a resveratrolt kiválóan kiegészítô antioxidánst is egyidejûleg magában hordoz. Így a szôlômag értékes kivonatát, amely antioxidáns hatása mellett leginkább ereket támogató hatásáról ismert, illetve a koenzim-Q10-et, amely támogatja a szív egészséges mûködését, továbbá nélkülözhetetlen eleme a sejtszintû energiatermelô folyamatoknak.

Egy doboz tartalma 60 db Resveratrol Plus szőlő és szőlőmag kivonat kapszula

Adagolás: 1 db Resveratrol Plus szőlő és szőlőmag kivonat kapszula


Kosárba Ár: 11 505 Ft

Összetétel:
20 mg
100 mg (50% trans-resveratrol)