MENU

Rhodiolin - Rhodiola rosea a stressz enyhítésére


Ár: 11 425 Ft
Kosárba

Rhodiola rosea
3000 méter magasban ôshonos növény, aranygyökérnek vagy sarki gyökérnek is nevezik. Kelet- és KözépÁzsia népei évezredek óta használják, egészségmegôrzô hatását már az 1200 évvel ezelôtti tibeti írásos emlékek is megörökítik.
A Rhodiola rosea egy különleges adaptogén, mely jó néhány olyan tulajdonsággal rendelkezik, melyek a többi adaptogén anyag fölé helyezik ezt a gyógynövényt. Népi gyógyászati adatok szerint hatóanyagai támogatják a szervezet ellenálló képességét, enyhítik a stressz és feszült életmód okozta tüneteket, támogatják az idegrendszert, valamint általános roboráló hatással bírnak.

A készítmény további aktív összetevôje a cink, mely hozzájárul az immunrendszer egészséges mûködéséhez,
szükséges a normál sejtosztódáshoz, illetve a reproduktív szervek normál mûködéséhez. Általános közérzetjavító, segít fenntartani a szellemi frissességet, vitalitást kölcsönöz a szervezetnek. Különösen azok számára ajánlott, akik mindennapjaik során fokozott stresszhatásoknak, testi és/vagy szellemi megerôltetésnek vannak kitéve.

Depresszió a szakember szemszögéből

Kindler Réka depresszió- és stresszkezel éssel, súlyos táplálkoz‡si zavarok kezel ésével és megelőzésével foglalkozik a Kindler Medical vezető pszichológusaként. Munk ája során a megelőzésre törekszik, és szívügyének tekinti a hozzá forduló betegek megfelelő tájékoztatását és gyógyulásuk elősegítését. Interjúnkban a napjainkban már világméreteket öltő depresszióról, ennek megelőzéséről, felismeréséről és a csal ád meghatározó szerepéről beszélgettünk. De vajon mennyire tekintik a depressziót az emberek betegségnek? Beszélgetésünkből ez is kiderül...

teljes cikk elolvasása

Mindenkivel előfordult már, hogy reménytelennek látta életét, kilátástalannak, amikor minden összedőlni látszott körülötte és kicsúszott az irányítás a kezei közül. Ez pillanatnyi állapot, de semmiképpen sem szőnyeg alá söprendő probléma. Mikor beszélünk azonban a köznyelvben ismert depresszióról? Mennyire tekinti ezt betegségnek a társadalom?
A depresszió a legelterjedtebb emocionális hangulatbetegségek egyike. Az életünkben bekövetkezett stresszekre adott normális reakció. Azonban az emberek többsége még mindig divathóbortnak, egyfajta „úri murinak" tartja, sajnos nem vesznek róla különösebben tudomást. Túl későn ismerik fel a valódi problémát, amikor már valóban nagy a baj. Kevesen gondolják azt, hogy a depresszió, több mint egy átmeneti rossz hangulat, és szakszerű kezelés hiányában nehezen küzdhető le.

 

Milyen ismert tünetei vannak, mi válthatja ki és, egyáltalában hogyan vehető észre?
Ma már több okot is ismerünk, 4 ismert tünetfajta létezik, melyeknek nem feltétlenül kell párhuzamosan jelentkeznie ahhoz, hogy magát a depressziót diagnosztizálhassuk. Az egyik ilyen tünet az érzelmi, emocionális megnyilvánulásban fedezhető fel. A személy reménytelennek lát mindent, szomorúság gyötri, sokat sír, sőt akár öngyilkossági gondolatai is lehetnek. Hangulati zavarokkal küzd és elveszíti általános érdeklődését. A kognitív tünetek nagyrészt negatív gondolatokból állnak, alacsony önértékeléssel párosul, amikor is önmagunkat vádoljuk kudarcainkért. A motiváció is mélypontra zuhan, a depressziós egyén nehezen kezdeményez bármit, elveszíti érdeklődését a körülötte zajló dolgok és események iránt. Testi tünetek az étvágytalanság és alvászavar, állandó fáradtság és energiahiány. Sokminden kiválthatja, attól függően, hogy hajlamunk van rá vagy pedig örökletes betegségről beszélünk. Okozhatja még nagyobb érzelmi trauma is.

 

Érzelmi traumának kell történnie ahhoz, hogy valaki depressziós legyen?
Nem feltétlenül, de többnyire, az esetek többségében érzelmi okok váltják ki. Egy válás, családban bekövetkezett haláleset, nagyobb stressz okozhatnak olyan érzelmi árhullámot, ami idáig vezethet. Sajnos bárki és bármikor lehet depressziós. Általában minden embernek élete során van legalább egy depressziós időszaka. Ez egyénenként változó, és hosszabb-rövidebb lefolyású. Meg kell tudnunk azonban különböztetni a hangulatzavart a depressziótól.

 

Vannak típusai a depressziónak?
Természetesen. A leggyakoribb, az úgynevezett téli depresszió.   A nap az éltető erő, mint mondják, kevés a napsütéses órák száma, és a depresszió könnyedén bekúszik oda, ahol sötét van és rossz a hangulat, mélabú uralkodik. Azonban ha tudjuk, hogy hajlamosak vagyunk rá, tegyünk ellene. Ha ezek az időszakok megviselnek bennünket, fel tudunk rá készülni!   Kreatív és aktív tevékenységgel kell fenntartanunk motivációnkat, olyan dolgokat végezzünk, ami megmozgatja agytekervényeinket.   Mozduljunk ki otthonról és csináljunk társas programokat. Semmiféleképpen nem szabad elfelejtenünk, hogy akaraterő mindenképpen szükséges, a nélkül nem megy.
  A másik ismert vállfaja a szülés utáni depresszió. Ez azonban még mindig tabutéma, létezése azonban vitathatatlan. Szülés után érzelmi hullámok jellemzik a kismamákat, mindezekért általában a hormonokat okolják. A frissen szült mamák közül minden 8-at érinti a gyermekágyi depresszió tünetei, melyek általában később jelentkeznek, de a kialakulás végbemehet észrevétlenül is. Itt is fontos megjegyezni a család támogató szerepét, hogy ne vezessen a későbbiekben visszafordíthatatlan tragédiává egy-egy kritikusabb eset.

 

Előfordult már munkád során ilyen kiemelkedőnek tűnő eset?
Igen, és sikerélményként éltem meg. Szülés utáni depresszió tüneteivel került hozzám egy kismama, aki már súlyos állapotban volt. A depresszióterápia közel 1 évig tartott. Az ő esetében is használtuk a terápia kiegészítő kezeléseként a Rhodiolin nevű készítményt, melyet bátran ajánlottam neki. Ugyanis nem okoz függőséget, nem tartalmaz méreganyagot és nem rontja a tej ízét, így tovább szoptathatott a kismama.   Súlyos eset volt, de a hölgy is nagyon akarta, ő is kellett hozzá, hogy sikeres legyen a gyógyulás.

 

Szeretnék én is többet tudni a Rhodiolin Roseáról >>>

 

Gyerekkorban mennyire figyelhető meg maga a depressziós jelenség?
Sajnálatos módon ma már tele van ilyen hírekkel a média. A gyermekek állandó megfelelési kényszer alatt vannak mind otthon, mind pedig az iskolában. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire kiemelkedő szerepe van a családnak, a gondoskodásnak és odafigyelésnek.   A gyermekek önmagukat hibáztatják a környezetükben bekövetkezett rossz dolgokért, ezért fokozottan oda kell rájuk figyelnünk. Nem szabad elsiklani fölötte, és meg kell hallgatnunk problémáikat, még ha adott pillanatban nem is tűnik számunkra jelentősnek. Hiszen ha azt szokták meg, hogy senki nem figyel rájuk, már a későbbiekben sem beszélnek majd gondjaikról.

 

Miben rejlik szerinted a megoldás a fenti problémákra?
Okokat mindig lehet találni, ez mindig a könnyebb út. Azonban át kell értékelnünk magunkat és cselekvőképességre van szükség. Soha nem könnyű változtatni, de akaraterőre van szükség, hiszen mi vagyunk, akik képesek vagyunk váltani. El kell indulni az úton, és nem szabad, hogy visszafelé tekintsünk, talán ez a legfontosabb. „Az vagy, amit gondolsz magadról, Te teremted a saját magad valóságát"!

Köszönöm a beszélgetést.

Kovács Tímea 
Forrás : CaliNews

Érdekességek a Rhodiola roseáról

Rhodiola rosea egy 12-30 cm magas, pozsgás levélzetű, sárga virágú, évelő növény, amely az északi sarkkör területén, a magashegységekben elterjedt, és Skandináviától Ázsiáig számos, általában 1000 m feletti, száraz, homokos talajú fennsíkon megtal álható. Gyökérzete vastag rizómából és 0,2-2 cm vastag mellékgy ökerekből áll. Étrend-kiegészítőkhöz, gyógyszerekhez és kozmetikumokhoz általában a rizómát használják fel, ám a gyökérzet is számos jótékony anyagot tartalmaz. Aranygyökérnek vagy rózsagyökérnek is szokás nevezni, ez utóbbi elnevezés abból adódik, hogy rizómája és gyökere elvágva rózsaillatot áraszt.

teljes cikk elolvasása

Rhodiolát már évszázadok, sôt, évezredek óta alkalmazzák a népi gyógyászatban. Elsô írásos emléke ie. 77-bôl származik, egy görög belgyógyász, Dioscorides írta le orvosságként. Az ókori rómaiak és görögök fáradtság ellen, a vikingek az állóképesség növelésére és másnaposság ellen használták, az eszkimók és a lappok hosszú vadászatok után rágcsálták elôszeretettel a Rhodiola gyökerét, hogy bírják a hazafelé vezetô utat. Mindezek ellenére felhasználásának Szibériában és a Távol-Keleten van – ha lehet ezt mondani – a legnagyobb hagyománya. Ezeken a területeken az állóképesség fokozására, az élethossz növelésére, depresszióra, sôt, a házasulandók erônlétének fokozására és egészséges utódnemzésre alkalmazták, valamint különbözô gasztrointesztinális-, tüdô- és idegrendszeri betegségek esetén gyógyszerként. Rövid ideig még a rettegett „fekete halál“ elleni csodaszerként is a köztudatban élt. A belôle készült kivonatok receptúrája hosszú évszázadokon keresztül szigorúan titkos volt, még a termôterületeit és begyûjtési helyét is csak a beavatottak ismerhették.

1961-ben Krilov, az Orosz Tudományos Akadémia professzora botanikai kutatásokat végzett az Altáj-hegységben. Ott fedezte fel, hogy a még ebben az idôben is nagy titokzatossággal körülvett, csodanövényként számon tartott aranygyökér nem más, mint a Rhodiola rosea. E felfedezés után behatóbban, immáron elfogadott, modern tudományos módszerekkel is elkezdték vizsgálni. Kivonatáról kimutatták, hogy adaptogén hatású és mentális, valamint fizikális értelemben is erôsíti a szervezetet. Ezek a tulajdonságok különösen jól jöttek a ’60-as években zajló szovjet ûrkutatási programnak, amelynek az asztronauták állapotát erôsítô „csodaszerei“ közé a Rhodiola rosea is hamarosan bekerült.

A Rhodiola nemzetségnek több mint 50 faja létezik. Hatóanyagaikat hat csoportra oszthatjuk: fenilpropanoidok, fenil-etanol származékok, flavonoidok, monoterpének, triterpének és fenolsavak. Mivel a „fenilpropanoidok (rozin, rozavin, rozarin)“ csoport kizárólag a Rhodiola rosea fajban található meg, biológiailag ezért is igen jelentôs (1986. Kurkin és Dubicsev). A központi idegrendszerre való alkalmazását 1965-ben kezdték meg elsôsorban a mentális erônlét növelésére, a stressz leküzdésére és mint pszichostimulánst, az általános erônlét fokozására. Megfigyelték, hogy azokra a területekre hat serkentôen, melyek a figyelem, az emlékezés és a tanulás funkcióját befolyásolják. Mivel a Rhodiola fenolokban is igen gazdag, említésre méltó még antioxidáns szerepe is, mellyel segít kivédeni a szabad gyökök káros hatásait. A világ számos országában alkalmazzák gyógyszerként (például 1969 óta Oroszországban, 1985 óta Svédországban) gyógyhatású termékekben, illetve étrend-kiegészítôkben.

A növény alkalmazási területének kiszélesítésére az utóbbi idôben világszerte számos kutatást végeznek. Jó eredményeket érnek el például a kozmetikában, a kozmetológiában, ahol különbözô öregedésgátló krémek, ampullák készülnek belôle.

Egy doboz tartalma 120 db Rhodiolin kapszula

Adagolás: 1 db Rhodiolin kapszula naponta

Allergén összetevő: zselatin


Kosárba Ár: 11 425 Ft

Összetétel:
5 mg