MENU

Omega 3 concentrate


Ár: 8 630 Ft
Kosárba

Esszenciális zsírsavak Régóta foglalkoztatja a kutatókat, van-e összefüggés az étrend, illetve a szív- és érrendszeri betegségek között, s ha igen, milyen. Bang, Dyerberg és munkatársaik felfigyeltek arra, Az omega-3-zsírsavak fogyasztása hogy Grönland nyugati részének eszkimó lakossága alig ismeri ezeket a betegségeket, étrendjük viszont rendkívül gazdag halban és a tenger különféle gyümölcseiben. A tudomány nyelvén megfogalmazva: az eszkimók étrendjében alig van szénhidrát, viszont viszonylag sok benne a fehérje és a zsír. Igen ám, de a fejlett társadalmak Európától Amerikáig ugyancsak fehérje- és zsírdús táplálékon élnek, egészségüket mégis elsôsorban a szívbetegségek veszélyeztetik. Mi lehet a magyarázat? A különbség éppen abban rejlik, hogy az eszkimók ételeiben nagy mennyiségû tengeri eredetû fehérje és zsír található, ezekben pedig sok a hosszú szénláncú, telítetlen, úgynevezett omega-3 zsírsav. Az eszkimók az említett állatok fogyasztásával legalább 10-szer több omega-3 zsírsavat vesznek magukhoz, mint a közép-európai emberek

Mi is valójában az Omega 3 és mire jó?

Az omega-3 (vagy n-3) szókapcsolattal a többszörösen telítetlen zsírsavak azon csoportját jelöljük, amelyekben az utolsó kettôs
kötés ún. n-3 pozícióban található. Sokan csak az eikozapentaénsavról (EPA) és a dokozahexaénsavról (DHA) tudják, hogy omega-3 csoportba tartozik, azonban más, táplálkozás-élettani szempontból fontos omega-3 zsírsavak (pl. alfa-linolénsav, sztearidonsav) is léteznek.
Az omega-3 zsírsavak megszámlálhatatlan élettani elônnyel rendelkeznek. Kutatási eredmények igazolták vérzsírszinteket csökkentô hatásukat, továbbá számos egyéb szív- és érrendszerre gyakorolt kedvezô hatást (pl. a vérnyomás csökkentését) is leírtak. Az EPA-ból képzôdô ún. eikozanoidok emellett csökkentik a gyulladásos folyamatokat, ami által hatékonynak bizonyulnak egyes szívbetegségek (koronáriabetegségek) megelôzésében, ízületi gyulladás, gyulladásos bélbetegségek vagy akár pikkelysömör kezelésében. A DHA az idegrendszer sejtjeiben „rakódik le“, aminek a születés elôtt, illetve újszülött- és gyermekkorban különösen nagy jelentôsége van, mert egyik kulcsfontosságú tényezôje az idegrendszer egészséges fejlôdésének. Az omega-3 ugyanezen tulajdonsága idôs korban a korral járó szellemi hanyatlás kapcsán is hasznos lehet. További ígéretes eredményekrôl számoltak be mentális tünetek (pl. depresszió) kiegészítô kezelése során is.
Az EPA és a DHA talán azért annyira közismert, mert jellemzô forrásuk bizonyos halfajok, ezért a piacon kapható  halolajkészítményekben mindkét zsírsav egyaránt megtalálható. Fontos tudni, hogy a halolaj nem csak omega-3 zsírsavakból áll. Minél magasabb ezek aránya egységnyi halolajban, annál koncentráltabb termékrôl beszélhetünk.
Az omega-3 készítmények népszerûségének növekedése azt is megkövetelte, hogy az igényekkel együtt a technológia is tovább fejlôdjön. Az új, korszerû készítményeknél ún. molekuláris desztillációval tisztítják meg az alapanyagot. Ez a korábbi módszerekkel ellentétben egy alacsonyabb hôfokon történô, nagyon kíméletes eljárás, mely védi a halolajat az olyan károsító hatásoktól, mint például az oxidáció, ezáltal a végtermékhez is jóval kevesebb antioxidánst kell hozzáadni. A molekuláris desztillációs eljárás nem olcsó, viszont stabilabb, nagy tisztaságú, koncentráltabb halolajat eredményez.

Az omega-3-zsírsavak fogyasztása megfelelô mennyiségben (napi 5-8 g) tehát mindenképpen hasznos, mert számottevôen hozzájárul a vér normál trigliceridszintjének megtartásához, az egészséges szívmûködéshez, illetve a normális véralvadás folyamatához. Az omega-3 zsírsav (pontosabban a dokozahexaénsav-DHA) a magzati korban is nagyon fontos, mert szükséges az idegrendszer megfelelô fejlôdéséhez. Kismamák számára ezért különösen ajánlható. Fô természetes forrásai a tengeri halak (a makréla és a lazac). A hazai, édesvízi halak közül a busa nagyobb mennyiségben, míg a kecsege és az angolna kisebb adagban tartalmaz omega-3 zsírsavakat.

 

Omega 3 kutatások a depresszió témakörében

Adepresszió és más idegrendszeri eredetű betegségek gyógyításában ígérnek elôrelépést azok a kutatások, amelyek szerint e kórok hátterében egy speciális zsírsavcsoport hiánya is áll.
Mivel lehet a legpontosabban elôrejelezni annak a veszélyét, hogy egy depressziós beteg öngyilkosságra készül? Egy vérvétellel – hökkentett meg sokakat a Journal of American Psychiatry címu szakfolyóirat néhány héttel ezelôtti közleménye, amelyben a New York-i Columbia Egyetem kutatói azt állítják: minél kevesebb úgynevezett omega-3 zsírsav található valakinek a vérében, annál nagyobb a valószínusége, hogy önkezével próbálja kioltani az életét. A derulátó jóslatot, úgy tunik, alátámasztja, hogy a tudósok azt is kimutatták: a sok halat fogyasztók 50 százalékkal kisebb valószínuséggel követnek el öngyilkosságot. Japán orvosok pedig két éve Kínában végzett kísérleteik során találtak meglepô összegfüggést az öngyilkossági kísérletek és az elkövetôk vérében található omega-3 zsírsavak között. Ez utóbbi vegyületekre egyébként eddig egészen más összegfüggésben figyeltek a tudósok. Közel fél évszázada már, hogy népegészségügyi statisztikákból kitunt: miközben a civilizált világban egyre magasabb a szív- és érrendszeri eredetu halálozás, a jóformán csak tengeri állatokat fogyasztó eszkimók körében ez a betegség szinte ismeretlen. Kiderült, a védôfaktor az omega-3-nak nevezett zsírsavcsoport. Ilyet a szervezet nem tud elôállítani, de megfelelô muködéséhez nélkülözhetetlen.

Táplálkozástani kutatások szerint elôdjeink eledelében az omega-3 és a szintén fontos omega-6 zsírsavak 1–2 millió éven át azonos arányt képviseltek, ám mára a növényi olajok és az állati húsok túlzott fogyasztása miatt az elôbbi zsírsavak aránya huszadára csökkent. Vagyis a civilizált világ túltápláltsága csak látszólagos, valójában omega-3-hiányban szenved az emberiség jó része, ami számos civilizációs betegség (egyik) oka lehet. Ennek nyomán további összefüggéseket kezdtek pedzegetni az 1960–1970-es években, amikor epidemiológusok kimutatták, hogy ahol magas a szívés érrendszeri eredetu halálozás, ott gyakori a depresszió is, és ahol a nagy halfogyasztás miatt alacsony a szívhalálozás, ott az említett kóros lelkiállapot is ritka.
A depresszióval és a halakban található zsírsavakkal kapcsolatban aztán 1995-ben a már említett Joseph Hibbeln és egy amerikai kutatótársa fogalmazta meg elôször azt a hipotézist, hogy az omega-3 hiányának komoly szerepe lehet a depresszió, a mániás depresszió és a szülés utáni mélabú kialakulásában. Nem sokkal e vizsgálatokat követôen egy másik amerikai pszichiáter, Andrew L. Stoll Omega-3-kapcsolat (The Omega-3 connection) címu könyvében azt állította, hogy a mániás depressziósok esetében a betegség kiújulásának megakadályozására bevetett, ám sok mellékhatással járó úgynevezett hangulatstabilizáló szereket hatásosan válthatja ki az említett zsírsavak bevitele. Nem meglepô, hogy hamarosan a mániás depresszióról (más néven: bipoláris betegségrôl) is kiderült, gyakorisága összefügg a halfogyasztással.

A természetben elôforduló, ezért szabadalommal nem védhetô zsírsavakra eddig mégis kevesebb kutatói figyelem jutott, mint amennyit a terület úttörôi szerint megérdemelnének. Egy angol orvoscsoport például 2002-ben egy hét éve semmilyen gyógyszerre nem reagáló, súlyos depressziótól, szociális félelmektôl és gyakori öngyilkossági késztetésektôl szenvedô férfi esetérôl számolt be, aki az egyik omega-3 zsírsavfajtával, az EPA-val kezelve már egy hónap után komoly javulást mutatott, 9 hónap alatt pedig teljesen meggyógyult. Malcolm Peet angol pszichiáter és kollégái ugyanezt ellenôrzött körülmények közt is megismételték, és az antidepresszáns-kezelésre nem javuló betegek több mint kétharmadánál tapasztaltak gyógyulást 12 hét alatt napi 1 gramm EPA adagolásával. Hasonló eredményeket azóta gyermekkori és szülés utáni depresszióban szenvedôk esetében is produkáltak egyes kutatások.

Az omega-3 jótékony hatását hirdetô kutatók a szépen hangzó eredményeket ráadásul azzal is megtoldták, hogy a szív- és érrendszeri betegségeken és a depresszión kívül más, súlyos kórok esetében is omega-3- hiányról számoltak be az utóbbi évek tudományos közleményei. Skizofrén betegekkel kínai kutatók már értek is el sikereket zsírsavpótlás révén, de hiperaktivitásban, szklerózis multiplexben, allergiában és asztmában, autoimmun betegségekben vagy prosztatarákban szenvedôk esetében is jellemzô állítólag az omega-3-hiányos vérkép.

Nem biztos azonban, hogy máris csodaszerként kell tekinteni e zsírsavakra. A depresszió például korántsem azonos az omega- 3-hiánnyal, még ha a kutatók nagy többsége tényként fogadja is el, hogy ez az állapot olyan agymuködési zavarokat okozhat, amelyek rontják a stresszel, a veszteségekkel és kudarcokkal való megküzdés hatékonyságát, a kialakuló tehetetlen állapot pedig depresszióhoz vezethet. Gordon Parker ausztrál professzor, a depresszió kutatására és kezelésére specializálódott Black Dog Intézet igazgatója és munkatársai is türelemre intettek a Journal of American Psychiatryban nemrég megjelent összefoglalójukban. Az ígéretes eredmények elismerése mellett további igazoló vizsgálatokat várnak számos, még megválaszolatlan kérdés tisztázására. Például, hogy az omega-3 antidepresszív hatású-e, vagy csupán kiegészítô kezelésre alkalmas, valamint hogy mennyire hatásos hosszú távon, és alkalmazható-e mentális zavarok megelôzésére is.

 

Egy doboz tartalma 100 db Omega 3 lágyzselatin kapszula

Adagolás: 1-3db Omega 3 lágyzselatin kapszula naponta étkezés előtt


Kosárba Ár: 8 630 Ft

Összetétel:
10 N.E.
1000 mg ebben 180 mg EPA (eikozapentaénsav)